Könyvajánló
|
|
|
|
|
|
Hírek, érdekességek
Az Önismeret ösvénye
Arthur Osborne, a kiváló tollú angol szerző, szinte minden lényeges információt összegyűjt ebben a kötetben Bhagaván Srí Ramana Maharsi (1879–1950) életéről és tanításáról. A világszerte egyre ismertebb bölcset, aki tizenhat éves korában felismerte a világ alapjául szolgáló legfőbb Valóságot, India legnagyobb szentjei között tartják számon. Srí Ramana üzenete az, hogy az Ön-ismeret nem valami újonnan elérendő dolog, hiszen nem más, mint tudatára ébredni természetes állapotunknak, amely tiszta lét.
filosz (s.z.)
Szakjong Mipham Rinpocse
Szakjong Mipham Rinpocse 1962-ben született az indiai Bodhgayában. Indiában és Amerikában nőtt fel, és egyaránt ismeri a keleti és a nyugati kultúrát. Jelenleg ő a több, mint száz nyugati meditációs központot felölelő Shambala International vezetője. Szerte a világon tanít, nyugati és ázsiai hallgatóság előtt egyaránt. Kanadában, Európában és Indiában él. A vadzsrajána-buddhizmus vonalát képviseli, s világos, érthető nyelven közvetíti ezt a nyugatiak számára. Mipham Rinpoche a spirituális utat nem egy „magasabb szférába” való visszahúzódásként, hanem a hétköznapok és a spiritualitás összefonódásaként értelmezi. Az itt közölt interjú a Buddhismus aktuell 2007/4. számában jelent meg Tovább.
A klasszikus upanisadok helye /részlet/
Az upanisadokat védántáknak, a védák végének (anta) is nevezik. Nem csupán azért, mert a Védák, a bráhmanák és az áranjakák után úgymond ezek alkotják a védikus szentszövegek utolsó részét, és így a védák végén foglalnak helyet. A név sokkal inkább azt az elgondolást fejezi ki, hogy ezek a szövegek a szent tudás, a Véda betetőződéseinek számítanak, ekként pedig az ember számára önmagát feltáró örök tudás végpontját, a szakrális megismerés megkoronázását jelentik. A hindu vallás további alakulására ezek a szövegek jóval nagyobb hatást gyakoroltak, mint a sruti többi része, amely főleg szertartásos tekintetben élt tovább. A vallási hagyomány a védikus szövegeket két aspektusra bontja, a karma-kándára, a rituális cselekedetekkel foglalkozó szakaszra, melyet a védák, bráhmanák és az áranjakák alkotnak, valamint a dnyána-kándára, a szellemi üdvösséghez vezető bölcsességgel foglalkozó szakaszra, melyet az upanisadok jelentenek, és amelyhez a megelőző kánda csupán a rituális előkészítés jelenti.
filosz (t.i.)